Karácsonyi készülődés 2. (mézeskalács)

Mézeskalács...

...-ot sütöttünk! Be kell vallanom, hogy mindig is utáltam a mézeskalácsot. Szerintem azért, mert mikor gyerekkoromban, a búcsúban hosszas könyörgés után kaptam egy szépséges mézeskalács szívet, és végre megkóstolhattam, szomorúan konstatáltam, hogy nem annyira finom, mint amennyire szép. Óriási csalódás volt, hogy puhának kinéző, mesebeli édesség kemény és rosszízű.

Aztán tavaly egy kolléganőm készített, és megkínált belőle. Mivel nem szerettem volna megbántani, elfogadtam. Olyan pozitívan csalódtam, hogy eldöntöttem, idén mi is készítünk.

Ma a harmadik adagot fogom kisütni, de nem tudom megunni. Rájöttem, hogy az a legjobb, ha egyik nap bekeverem a tésztát, következő nap kisütöm és harmadik nap együtt díszítjük (és esszük :)).

Ilyenek lettek (amik megmaradtak a fotózásig :))

Néhány gondolat, tapasztalat, észrevétel a díszítéssel kapcsolatban:

• A tojásfehérjés díszítő sokkal fehérebb és szebb, ha előbb kemény habbá verem a fehérjét. (1 tojás fehérjéhez 200gr. porcukor kell)
• Olvasztott étcsokival is lehet díszíteni, nagyon szép és nagyon finom is! :)
• A piskótaformával csudaszép virágokat lehet készíteni!

Nagy sikerük volt, amikor belesütöttem a formákba:

• étcsokoládé
• franciadrazsé
• gumicukor(!!!)
• aszalt vörösáfonya
• tökmag

Ma kipróbálom hogyan lehet cukrot színezni. Majd beszámolok arról is :)



Karácsonyi készülődés 1.

Mint mindenki, mi is gőzerővel készülünk a karácsonyra. Ha lesz időm (és nagyon szeretném, ha erre is lenne), akkor folyamatosan rakosgatom fel az alkotásokat. Először csak egyszerű hópelyheket mutatok, amihez csak néhány zseníliadrót és színes gyöngyök kellenek. Munkahelyemen kérdezték, nincs-e valami egyszerű, alacsony anyagköltségű karácsonyi kézműves ötletem, amit pici gyerekek is el tudnak készíteni. De volt. :)

Hagytam a gyerekeim szabadon szárnyalni. Nem bántam meg :)

Lidérc játszik :)

...és akkor már én is csatlakozom, mivel szerelmese lettem a megnyerhető táskának.

Lidérc játékos bejegyzése itt található.

Azért csak beteszek egy képet a táskáról is :)

Nemezelt társasjáték

Említettem már, hogy gyermekeim nyúztak egy nemezelt társasjáték elkészítésével. Nos, elkészült. Jelentem, nem volt egy egyszerű menet :)


„Alapos” tervezéssel indult, ami körülbelül annyit tesz, hogy felfirkantottam néhány fura pacát egy lapra, majd megállapítottuk, hogy remek lesz! Az egész nemezelősdihez ki kellett költöznöm a járdára, mert az ebédlő asztal már első ránézésre is kicsinek bizonyult ehhez a munkához. Szépen „megágyaztam”, gondosan előkészítetem mindent, majd amikor nagy lendülettel belekezdenék, megjelenik anyósom a locsolóval. Remek. Költözhettem el a járda közepéről, készíthettem elő megint mindent. Kellet nekem éppen ott berendezkedni. Készen vagyok, kezdhetem. Körülnézek, … ma nem lesz locsolás, anyósom meggondolta magát. ááááá

Mindegy, most már jó lesz itt, punktum. Szépen felpakoltam mindent, kezdődhet a gyúrás.

Vagy egy órán keresztül szenvedtem vele, mikor arra gondoltam, hogy van nekem mosógépem is, most már szenvedhetne talán ő is. Bepakoltam 40 fokra, és reménykedtem, hogy bármi is történik az elkövetkezendő egy óra leforgásának eredményeképpen, elég kreatív leszek, hogy megoldjam.


Letelt a mosás ideje. Remegő kézzel húzom ki az összenemezelődött játékot. Szép, csak éppen minden eltűnt a „tájról”. Eltűntek a mezők, eltűnt a nehezen összerakott tábortűz, és a függőhídnak sincs nyoma sehol. Nem esem kétségbe, megcsinálok megint mindet újból, és a rávarrásnál döntök. Így még jobban is néz ki, mint előtte. A tábortűzre is jobb ötletem támadt, sőt, még egy sziklát is beteszek, amit majd meg kell kerülni. Íme a végeredmény:

 
 

a "szikla"

a tábortűz
 
 
Gyerekeknek nagyon tetszik :)

Egyéni ékszertartó

Végre elkészültem anyum összes szülinapi ajándékával. Ez az ékszertartó okozta a legtöbb fejtörést, és igényelte a legtöbb időt. Már csak azt kell kitalálnom, hogy hogyan csomagoljam be :) Végül is, elégedett vagyok. Jó ránézni, remélem anyumra is hasonló hatással lesz!


Mikor meglátták a gyerekeim, azonnal rendeltek egy hasonló társasjátékot! :) Nem fogok unatkozni az elkövetkezendő hetekben, az biztos!



Tessen megnézni, mit alkottam :)

Nyaklánc

Anyumnak készült ez is, a karkötő mellé. És még nincs vége :) Készülőben van egy különleges ékszertartó is, majd megmutatom, ha végre sikerült kicsinosítani.


Fotómodellem szerepében természetesen kedvenc Bobojszám. :)

Nemez, virág, karkötő…

… ajándékba megint. Anyum meglátta Mica karkötőjét és beleszeretett. Azonnal rendelt magának egy ugyan olyat a szülinapjára. De nem kap! (kisördög mosoly..hihihi) Ugyan olyat biztos nem! Mindenki más, és amúgy sem tudnék ugyan olyat készíteni. Anyumnak egy fehéret csináltam, szerintem az jobban illik Hozzá. Pénteken fogom meglepni vele, remélem, örömét leli majd benne!

Hétszínvirág szeretettel!

Egyszerűen nem tudok leállni a nemezeléssel. Ha hazaérek, férjem már kérdezi, hogy ma mit fogok alkotni :) Mivel Micám születésnapja ma van (boldogot és szépet! : ) ) ezért Neki készítettem ezt a karkötőt. Azt már az elején tudtam, hogy virágos – méghozzá nem is akár milyen, egészen pontosan a hétszínvirágot szerettem volna megalkotni – lesz, de hogy mindezt hogyan aplikálom össze..az már más kérdés volt. A virág hamar elkészült, de azon nagyon sokat agyaltam, hogy a karkötő része milyen is legyen. Mivel maga a virág elég nagy, így a sima, felhúzható nem jöhetett szóba, mert elég hülyén festett volna. Végül a gombos megoldásnál döntöttem. Nade hol legyen a gomb? Milyen legyen a gomb?


Aztán zseniális ötletem támat. Legyen a virág része! Sőt! Legyen többfunkciós karkötő!

Így lett belőle egy visszafogott, és egyben vidám ékszer is, mert ha az ember lánya színekre, és vidámságra vágyik, akkor csak felgombolja a virágot, és kész.



Boldog szülinapot!

Cuppanós a buksidra! :)

(ha a bal felső sarkából indultok a képnek, és óramutató járásával megegyezően haladtok, akkor láthatjátok az elkészülés folyamatát is)

Nyehettek!

Hahó Kedves Mind!

Látogassatok el Lidérckéhez, nyerhettek Tőle saját készítésű kitűzőt, vagy hajgumit!

például :)

Ilyet:

Nemezelek

Gyors képes beszámoló:



Teljesen szerelmese lettem az utóbbi időben a nemezelésnek. Mikor hazajövünk, egy fél órát biztosan nemezelek kint a hintaágyban, vagy a konyhában. Csak ajánlani tudom, mert igazán jó levezetése a napnak! :)

Ja, nehogy azt higgyétek, hogy profi módon űzöm! Még elég bénácska dolgaim vannak, de látványosan fejlődöm, úgyhogy nem adom fel! Nem én!


Nulladik: Ezt a virágot az utcabálon készítettük Bobojszával, igazán ott szerettem bele a nemezelésbe.

Az első bénázásom egy malom tábla volt, kissé elcsúsztak a dolgok rajta, de azért beteszem, hogy lássátok a fejlődést :)

A második, Kököjszivel közös akciónk, egy kép.

És a harmadik, egy anyumnak névnapjára készült „ezo” kép (fotó később)


Negyedik egy oroszlán Kököjszimnek, mert a készítés során percenként jött oda hozzám, és dicsérgette, hogy milyen szép. Beleszeretett, hát nekiadtam. :)

Most csak ennyi, de megígérem, hogy jövök még beszámolni nemezügyben!

Tele a bugyrom

Tartozom…

…egy beszámolóval a születésnapi ajándékomról. Namármost. Az történt, hogy már annyiszor meséltem szóban ismerősöknek, hogy leírni már nem volt kedvem. Azt hiszem, most sem fogom részletezni, inkább mutatok képeket. : )

Bővebb infó itt

(saját képek pedig később : ))

Más:

Zajlik az élet. Munkát keresek, ugyanis még júniusig dolgozom jelenlegi munkahelyemen, utána új meló után kell néznem. Nem könnyű feladat. : ( Elsősorban természetesen valamilyen lakberendezéssel kapcsolatos munka érdekelne, de ha minden kötél szakad kénytelen leszek megint eladónak, vagy valami hasonlónak menni. Nagyon nem erre vágyom, de ugye a család nem halhat éhen az én kényességem miatt. Ahogy munka után kutakodtam a neten, találtam egy pályázatot, ami elég nagy lehetőségeket rejt magában, csak meg kellene nyerni. Egyelőre ezt nem részletezném, de ígérem, fogok erről még bővebben is írni, már csak azért is, mert kíváncsi vagyok a véleményetekre! : ) Addig tessen szurkolni!!

:)

Ma utoljára, és holnap először! :)

Csoda fél perc alatt..

Valamikor nyár végén fotóztam ezt a két képet. Nem is menne csodaszámba, ha hónapok (de minimum hetek) teltek volna el a két kép között, de az igazság az, hogy kb. fél perc különbség van köztük. A fa, és a sövény ugyan az. Az egyetlen változás az az, hogy az első képen a lemenő Nap sugarai világítják meg a fa leveleit, a második képen már csak a felhők mögül ad világosságot. Gyönyörű volt! :)

MISS ILLABETS, MIÉRT NEM KUKORÉKOL RENDESEN A KAKAS?


-Ó, az csak Ciril. Nincs valami jó emlékezőtehetsége. Nevetséges, nem? Bárcsak jól csinálná!

A Halál talált egy krétadarabot a major régi kovácsműhelyében, rálelt egy deszkatöredékre a roncsok közt, és egy ideig roppant gondosan írt. Aztán a deszkát a tyúkol elé támasztotta és felé fordította Cirilt.

EZT EL FOGOD OLVASNI -parancsolta.

Ciril rövidlátóan meredt a komor gót betűkkel írt "Kukuríkú"-ra. Valahol apró, őrült tyúkeszében kialakult az a nagyon világos és vérfagyasztó gondolat, hogy jobb lesz, ha nagyon nagyon gyorsan megtanul olvasni.

Új hajnal virradt. Ciril, a kakas, ébredezett kakasülőjén.

A fölkrétázott szavak ragyogtak az alig fényben.

Összpontosított.

Nagy levegőt vett.

-Dukuvifúa!

Most, hogy a kurta emlékezőképesség gondja megoldódott, már csak a diszlexia miatt kellet aggódjon.

Egy csipet kenyér

Szombaton voltunk disznóvágáson a családdal. Mivel minden évben főként én vagyok a gyerekeimmel, ezért nem tudok igazán nagy segítséget nyújtani a vágáson. Idén úgy döntöttem, nagyobb hasznomat veszik, ha kenyeret sütök. Limaránál kinéztem egy kenyérreceptet, a gond csak az volt, hogy se kacsasütő jénaim, se sütőzacskóm, se sütőformám nem volt. Nem estem kétségbe, megkérdeztem egy kenyérsütésben tapasztalt kollégámat, hogyan tudom mindezeket kiváltani. Jénai helyett sima tepsi lett, ami alá betettem egy másikat, amibe öntöttem vizet, a sütőforma, - amiben keleszteni kellet volna - pedig egy tiszta, belisztezett konyharuha volt. Már szerdán elkészítettem az öregtésztát, gyönyörű lett! Szombat reggel elkezdtem a dagasztást, kelesztést, formázást. Reggel 7-től délután 2-ig sütöttem meg életem első három kenyerét. : ) Mert ugye egy kenyér kevés lett volna 11 embernek Tapasztalat, és gondolkodás híján egyszerre kelesztettem, viszont egyesével sütöttem a kenyereket. Ennek az lett az eredménye, hogy az első kenyerem szép, a másik kettő meg egyre randább lett, mivel a sütési idő alatt túlkeltek szegények. De az ízük… isteni volt! Közük nincs a házilag készített kenyereknek a boltihoz! Másnap is nagyon jó állagú és ízű volt. Nem tudom azt mondani, hogy olyan, mint a reggel sütött, de délután elfogyasztott boltinak, mert az is rosszabb, mint a házi másnapos kenyér. Ennyi bókot még életemben nem kaptam, mint amennyit most a kenyereim miatt : )

"Enyhén" túlkelt harmadik kenyerem.

És a már kisűlt, nem túl szép második.

Díjat kaptam, díjat kaptam, díjat kaptam!

Ugribugri, vigyor, és közeli hozzátartozói :)





Lidérckétől kaptam ezt a kreatív blogger-díjat. Nagyon meglepett, és nagyon örülök neki, köszönöm!

Egy játék is tarozik a díjhoz…7 dolgot kell írnom magamról. Íme:



1. Gyűjtöm az „idióta” macskákat. Na, nem az élőket (bár olyannal is volt már dolgom, ők ennek kevésbé örültek. : ) ), hanem a róluk készült képeket, vagy alkotásokat.

2. Szeretek rajzolni, csak az a gond, hogy nem tudok. :) Ez eléggé dühít, de mit tehet az ember, ha a keze és az agya néha más úton járnak. Ez van. De legalább nem adom fel, és próbálkozom!

3. Imádom Terry Pratchett-et olvasni. Teljesen el tud varázsolni.

4. Szeretem hallgatni, ahogy a gyerekeim mesélnek róla, hogyan látják a világot. Hogy mit változtatnának meg, és hogy hogyan tennék azt. Szeretem a logikájukat : )

5. Erősen hiszek a sorsban, és a megérzésekben.

6. Szeretek segíteni az embereknek, bár néha túlzásba is esek ez ügyben. Ilyenkor rám szólnak, én meg puffogok : )

7. A tejivásról nem tudok lemondani! : )



Akiknek szeretném továbbadni ezt a díjat:

 Catnek, aki úgy tud megfogalmazni, és elénk tárni egy - mások számára átlagos - nap történéseit, hogy bátran kijelenthetem, Ő egy írásaiban kreatív jelöltem.

 @ginak, aki gyönyörű háttereket készít.

 És Limarának, aki a konyhában kreatív.





Ui.: Ennyit a nagy elhatározásról, hogy nem veszek részt blogos játékban. Egyértelműen Cérnahuszár, és Lidérc a hibás. Nem én! Áhh! : )

Egy újabb megvalósult ötlet

Kigondoltam, előkészítettem, megcsináltuk, ilyen lett:

Röviden, tömören. :)

KedvencFilmesJáték

Amikor elkezdtem a blogolást, tettem egy fogadalmat, hogy én nem veszek részt semmilyen blogos játékban. Kénytelen vagyok megszegni ezt a fogadalmat egyrészt, mert szegény Cérnahuszárom nem tudott róla, és meghívott egy filmes játékba, másrészt, mert Neki szívesen kedvére teszek :)




Tehát akkor jöjjenek kedven filmjeim szépen sorban:



1. Oscar (Százszor láttam már, de még mindig szívesen megnézem)

2. Tizedik királyság

3. A rózsa neve (Sean Connery ....sóhaj)

4. Narnia Krónikái

5. Fantasztikus labirintus (Szerelembe estem David Bowie-val…ejj, de régen volt már az…)

6. Krtek, azaz Kisvakond (Ő is jöhet minden mennyiségben)





Úgy tudom, ilyenkor a játékszabályok, és a kedves blogközönség is megköveteli, hogy én is játékra csábítsak valakit. Ezennel játékra hívlak kedves Wattacukor. :)

Új arculatom és a kék macsekok

A következő embereknek tartozom köszönettel az új "arculatommal" kapcsolatban:

• Mucámnak, aki türelmesen végigvárta míg elkészítem
• Kököjszinek és Bobojszának, akik békénhagytak, míg készült a "mű"  (ez igen nagy teljesítmény ám tőlük!) :)
• @gi-nak, aki tudtán kívül megszerettette velem a háttérkészítés új módjátj
• valamint Zápornak, aki ragaszkodott az általam rajzolt kék macsekok felhasználásához :)

Köszönöm! :)