2009. december 31., csütörtök

Az év utolsó bejegyzése

Mivel ezen a napon kívánni szoktak, most kívánok én is…




…Mucámnak (az Igazinak), Micámnak (legjobb barátnőmnek), Marlennak (akit igazán idén ismertem meg), Zápornak (kedvenc Virág Dórám írójának :)), Merciéknek, Ledorkáéknak, Manáéknak, Ritáéknak, Orsiéknak, Timiéknek, Erzsiéknek, Katiéknak, azoknak, akiket kihagytam volna…egyszóval mindenkinek!



Kívánom, hogy a 2010-es év mindenki számára jót hozzon. Hozzon ráncokat az arcunkra, de csakis a boldogságtól, kívánom, hogy a velünk történt rossz dolgokból tanuljunk, ezáltal lépjünk előrébb, kívánom, hogy gazdagodjunk igazbarátokkal, szerelemmel (már aki még nem találta meg az igazit :) ) és végül azt kívánom, hogy ez az év meghozza mindannyiunknak a boldogságot!



2009. december 29., kedd

Furcsa ajándék

Anyósomnak ma van a szülinapja. Pár hete kérdeztem tőle, hogy mit szeretne karácsonyra, és szülinapjára. A válasz meglepő volt: reszelőt, és merőkanalat. Ismerem őt, tudom, hogy nem viccnek szánta, tényleg erre vágyik. Nem részletezem saját történetem, de a lényeg, hogy volt egy pont az életemben, mikor megfogadtam, hogy bárki bármilyen fura ajándékot kér tőlem, megteszek mindent, hogy megadhassam neki. Azt hiszem, mindenki arra vágyik, hogy olyan ajándékot kapjon, aminek szívből örül. Ezért megvásároltam az ajándékokat, karácsonyra megkapta a reszelőt, a kedvenc arckrémével (azért egy szimpla reszelőt mégsem ad az ember lánya kedvenc anyósának :) ) A merőkanállal már nagyobb gondban voltam. De, nem adtam fel, ma reggel vásároltam zöldségeket, és „becsomagoltam” a kanalat.
Hát, tetszik, nem tetszik…ilyen lett:


Neki tetszett :)

2009. december 27., vasárnap

Díszeink…

Az első közös karácsonyunkkor tettem egy fogadalmat, miszerint minden együtt töltött év tiszteletére készítek legalább egy új díszt a fára. Olyan jó lesz majd nagyszülőként ránézni a karácsonyfára, és látni az elmúlt x évet. Most összeszedtem milyen díszeket készítettünk idáig, hogy meg tudjam mutatni. Van itt kéz-, és láblenyomat filcből, angyalkák, télapó, gömbdísz, karácsonyfa, csillag, nemezelt gömb (ez az idei :) ), és szaloncukor textilből.

Ui.: Katt a képre, hogy mindent szemügyre vehess :)

2009. december 25., péntek

Karácsonyi hangulat

Utoljára gyerekkoromban játszottam ennyit, és volt ilyen boldog karácsonyom!
Imádom! :)







Idén először nem érdekelt, hogy nem csillog-villog minden, hogy nem terveztem bonyolult karácsonyi menüt (azért finom lett! :) ), csak az volt fontos, hogy jó ajándékok kerüljenek az együtt felállított fa alá, és hogy együtt süssünk, díszítsünk sütit a gyerekekkel. Utóbbi kissé későre sikeredett, de se én, se a gyerekek nem voltunk még fáradtak, úgyhogy késő estig dolgoztunk együtt. Nagyon jó volt! Azt hiszem ez a kulcsa  a nyugodt, meghitt karácsonyozásnak.

2009. december 23., szerda


2009. december 15., kedd

A gyerekszoba...

Két dolog volt biztos már a legelején:


1. A fal sárga lesz

2. A plafon zöld

A többi már erre épült. Amint felfestettük, éreztük, hogy ide aztán jöhet bármilyen szín, mert elbírja, sőt, kívánja ez a két szín a többit!

Nem írok többet, inkább megmutatom az egyik csücskét a szobának:


Alkotói válságban vagyok…

…vagy valami ilyesmi. Az utóbbi időben valahogy nem úgy sikerülnek a dolgok, ahogy azt szeretném. Ma például készítettem egy angyalkát a munkahelyemen felállított karácsonyfára, mert nem volt csúcsdíszünk. Elterveztem, megcsináltam, és mikor feltettem, csalódtam. Messziről nem látszik az arca, és valahogy nem OLYAN. Nem tudom miért van ez, általában, ha van kedvem, lelkesedésem, akkor jól szoktak sikerülni az alkotások. De most nem így van, ez elszomorít. Mi hiányzik?

2009. december 11., péntek

dúdolom..

Ma inkább csak dúdolok megint..


2009. december 1., kedd

Nemez kép…

…de, ez egy kép, csak éppen nemezelt :)


Bobojszával készítettük az új szobájukba. Az eredeti terv, hogy virágokat ábrázolunk majd, gyakorlatilag mindenki mást lát benne, ami ha jobban belegondolok még remekebb végeredmény, mint amit elterveztem. Így aztán az ember megáll a kép előtt, kissé jobbra (vagy balra, ez igazán csak szokás kérdése) dönti a fejét, és máris egy újjászülető főnix madarat, vagy éppen egy „hencegnőt” (Bobojsza után szabadon) lát benne.



Ti mit láttok benne? :)

2009. november 30., hétfő

Búcsúajándék


Amikor Bobojsza „elballagott” a bölcsiből, ezzel az ajándékkal búcsúzott Gondozóitól. Valami olyan ajándékot szerettem volna adni nekik, ami személyes,
Bobojszámra emlékezteti őket, de azért a mindennapokban is hasznos.


Ezért vettem bögréket a kreatív boltban, különböző mintázatú (igyekeztem a gondozók egyéniségéhez illőket választani) szalvétát, és úgy ragasztottam fel a bögrékre, hogy előtte kivágtam belőle Bobojsza kézlenyomatát. Így lettek egyéniek az ajándékok.

2009. november 29., vasárnap

Karácsonyi előkészületek

Hat évvel ezelőtt megkérdezte a férjem, hogy van-e valami ötletem arra, hogy mit adjon a kolléganőinek ajándékba. Csokit nem szeretett volna, mondván, mindenki azt kap majd. Mivel Kököjszi még pici volt, valamivel több időm volt, mint most, ezért elkezdtem gyártani az angyalkákat. Annyira nagy sikere lett az egyedi ajándékoknak, hogy azóta minden évben törhetem a fejem valami új apróságon. (Így jártam :)) Tavaly filcből varrtam díszeket (sajnos nem készítettem képeket,
ezért nem tudom megmutatni :( ), idén ezt találtam ki:



2009. november 28., szombat

Csak zene…

Ma csak zenét hoztam. 1991. november 24.-től szeretem a Queen együttest. Igen, a dátum megegyezik Freddie Mercury halálának napjával. Érdekes, hogy emlékszem, mikor gyerekkoromban édesanyámék valahonnan szereztek egy eredeti Mercury kazettát, onnantól kezdve szinte éjjel-nappal azt hallgatta, én meg könyörögtem, hogy „csak a fehér kazettát ne!” :) Aztán mikor Freddie meghalt, valahogy egyre több számát hallgattam meg, és beleszerettem. Amit most hoztam ugyan nem Ő énekli, de bevallom, így nekem jobban tetszik. Jelzem, az egyetlen szám, amit úgy „dolgoztak fel”, hogy jobban tetszik, mint az eredeti.

David Bowie és Gail Ann Dorsey: Under Pressure

2009. november 26., csütörtök

Az emberek furák

Amint leesett a tantusz tudtam, hogy ezt beteszem a blogomba. Kezdjem az elejéről? Rendben. :)


Ma, amikor a pékségben egy barátnőmet vártam, hogy „megkávézzunk” (Csitt! Én így szeretem :) ) elbambultam kicsit, és a polcra kihelyezett árucikkeket nézegettem. Közelebb mentem az egyikhez, mert érdekelt miért ábrázolták a rágógumis dobozon a tevét olyan nagy…khmm…inkább nézzétek meg ti, én ki nem írom.




Aztán felmerült bennem néhány dolog:

 Az üzlet tulajdonosa biztosan nem nézte meg rendesen a dobozt, mielőtt kitette volna az üzletébe árulni.

 Akinek leesik a tantusz, az a gyártó cég szerint tényleg vesz ilyet a gyerekének?

 Ki a célközönség? :)

Kreatívan otthon 2… és fél

Mutattam már a fésülködő falat falhoz támasztott állapotban, most szeretném megmutatni használat közben is. :)




Így ni:







2009. november 25., szerda

Köszöntő

Ma félretettem minden korábbi negatív érzésemet, mert ez a nap nem erről kell, hogy szóljon. Akinek ezt a sort értenie kell, az érti, a többiektől meg elnézést.



Micámnak, valamint minden Katalinnak, Katának, Katinak, Katónak, Katinkának, Katusnak, és végül, de nem utolsó sorban, Delkának is nagyon boldog névnapot kívánok! Legyen szép napotok!


2009. november 20., péntek

Kreatívan otthon 2.

Fésülködő fal.




Bobojszának készítettem egy fésülködő „falat”. Asztalnak nem lett volna hely. :) Vettem az Ikeában egy leselejtezett konyhaajtót kb. 300Ft-ért, vettem ugyanott egy csomag ragasztható tükröt, egy kreatív boltban szalvétát, 3 fél cserepet, és 3 hosszúkás fa gyöngyöt. Már csak nagypapa fiókjába kellett túrnom 3 csavar, és egy tubus erős ragasztó után. Egy nyugodt óra alatt készen voltam az egésszel. Fotót még csak falhoz támasztott állapotban tudtam készíteni, mivel férjuram még nem csavarozta fel a falra. :)



Íme:



2009. november 19., csütörtök

Kreatívan otthon 1.

Előszó




Úgy alakult az életünk, hogy nemrég befejeztük a lakásfelújítást. Khmm…a bepakolással még nem vagyunk teljesen készen, de már alakulunk. Mivel mi is csak átlagemberek vagyunk nem engedhettük meg magunknak, hogy mindenből újat vegyünk, ezért kénytelen voltam néhány régi dolgot „felújítani”, vagy olcsó, de esztétikus megoldást találni. Szeretném ezeket megosztani veletek, hátha ötletet adok otthonotok szépítéséhez.



Ezennel útjára indítom a „Kreatívan otthon” sorozatot.



A magyarázat:

Van nekünk egy szekrénysorunk, ami 3 részből tevődik össze. 1., akasztós rész, 2., TV és könyvespolc és a 3. egy üveges vitrin. Az üveges részben azelőtt könyveket tartottunk, de a felújítás után ruhákat szerettem volna tenni bele. A bibi ott volt, hogy ugye nem szívesen mutogatja az ember a ruháit, ezért el kellett takarni valahogyan. Sok megoldás eszembe jutott, de mind macerásnak, és a végén drágának is bizonyultak. Aztán elmentem sötétítő függönyt venni, és úgy alakult, hogy olcsóbban jöttem ki, ha több anyagot veszek, ez hozta végül a megoldást. Lemértem az üveg méretét, kiszabtam, majd eldolgoztam a függöny anyagát, és kétoldali ragasztóval felragasztottam az üveg belső felére, úgy, hogy szépen rásimuljon. Így összhangban van az ablakkal, mégis használhatóbb, mint előtte. Nekem tetszik az eredmény, remélem nektek is! :)



Íme:


2009. november 16., hétfő

Dúdolom

2009. november 13., péntek

Boldogot és szépet...

Boldog névnapot a Szilviáknak, boldog születésnapot Ritának, és szép hétvégét mindenkinek!

2009. november 12., csütörtök

Az igazság…

Ha valaki esetleg nem tudná, akkor tájékoztatásul közlöm, hogy minden ember 6 ujjal születik, csak még baba korunkban „elhagyjuk” a hatodikat….legalább is Kököjszim szerint. A hatodik ujjat pontosan a hüvelykujj és a mutatóujj közötti helyre kell elképzelni. Mert ugyan milyen más oka lehet annak a hézagnak ott?

2009. november 6., péntek

Töklámpások megint




Hoztam még pár töklámpást, hátha valakit megihletek vele.

2009. november 4., szerda

Boszis töklámpás



Röpke 3 órámba tellett, de megérte!

Nekem nagyon tetszik :)

2009. november 3., kedd

Az első...

A mai nap éppen megfelelő arra, hogy a Buka blogot nyisson. Képernyőre betűk kerüljenek, s a képzelet valósággá váljon....