Az év utolsó bejegyzése

Mivel ezen a napon kívánni szoktak, most kívánok én is…




…Mucámnak (az Igazinak), Micámnak (legjobb barátnőmnek), Marlennak (akit igazán idén ismertem meg), Zápornak (kedvenc Virág Dórám írójának :)), Merciéknek, Ledorkáéknak, Manáéknak, Ritáéknak, Orsiéknak, Timiéknek, Erzsiéknek, Katiéknak, azoknak, akiket kihagytam volna…egyszóval mindenkinek!



Kívánom, hogy a 2010-es év mindenki számára jót hozzon. Hozzon ráncokat az arcunkra, de csakis a boldogságtól, kívánom, hogy a velünk történt rossz dolgokból tanuljunk, ezáltal lépjünk előrébb, kívánom, hogy gazdagodjunk igazbarátokkal, szerelemmel (már aki még nem találta meg az igazit :) ) és végül azt kívánom, hogy ez az év meghozza mindannyiunknak a boldogságot!

Furcsa ajándék

Anyósomnak ma van a szülinapja. Pár hete kérdeztem tőle, hogy mit szeretne karácsonyra, és szülinapjára. A válasz meglepő volt: reszelőt, és merőkanalat. Ismerem őt, tudom, hogy nem viccnek szánta, tényleg erre vágyik. Nem részletezem saját történetem, de a lényeg, hogy volt egy pont az életemben, mikor megfogadtam, hogy bárki bármilyen fura ajándékot kér tőlem, megteszek mindent, hogy megadhassam neki. Azt hiszem, mindenki arra vágyik, hogy olyan ajándékot kapjon, aminek szívből örül. Ezért megvásároltam az ajándékokat, karácsonyra megkapta a reszelőt, a kedvenc arckrémével (azért egy szimpla reszelőt mégsem ad az ember lánya kedvenc anyósának :) ) A merőkanállal már nagyobb gondban voltam. De, nem adtam fel, ma reggel vásároltam zöldségeket, és „becsomagoltam” a kanalat.

Hát, tetszik, nem tetszik…ilyen lett:

Neki tetszett :)

Díszeink…

Az első közös karácsonyunkkor tettem egy fogadalmat, miszerint minden együtt töltött év tiszteletére készítek legalább egy új díszt a fára. Olyan jó lesz majd nagyszülőként ránézni a karácsonyfára, és látni az elmúlt x évet. Most összeszedtem milyen díszeket készítettünk idáig, hogy meg tudjam mutatni. Van itt kéz-, és láblenyomat filcből, angyalkák, télapó, gömbdísz, karácsonyfa, csillag, nemezelt gömb (ez az idei :) ), és szaloncukor textilből.

Ui.: Katt a képre, hogy mindent szemügyre vehess :)

Karácsonyi hangulat

Utoljára gyerekkoromban játszottam ennyit, és volt ilyen boldog karácsonyom!

Imádom! :)

Idén először nem érdekelt, hogy nem csillog-villog minden, hogy nem terveztem bonyolult karácsonyi menüt (azért finom lett! :) ), csak az volt fontos, hogy jó ajándékok kerüljenek az együtt felállított fa alá, és hogy együtt süssünk, díszítsünk sütit a gyerekekkel. Utóbbi kissé későre sikeredett, de se én, se a gyerekek nem voltunk még fáradtak, úgyhogy késő estig dolgoztunk együtt. Nagyon jó volt! Azt hiszem ez a kulcsa  a nyugodt, meghitt karácsonyozásnak.

A gyerekszoba...

Két dolog volt biztos már a legelején:


1. A fal sárga lesz

2. A plafon zöld

A többi már erre épült. Amint felfestettük, éreztük, hogy ide aztán jöhet bármilyen szín, mert elbírja, sőt, kívánja ez a két szín a többit!

Nem írok többet, inkább megmutatom az egyik csücskét a szobának:

Alkotói válságban vagyok…

…vagy valami ilyesmi. Az utóbbi időben valahogy nem úgy sikerülnek a dolgok, ahogy azt szeretném. Ma például készítettem egy angyalkát a munkahelyemen felállított karácsonyfára, mert nem volt csúcsdíszünk. Elterveztem, megcsináltam, és mikor feltettem, csalódtam. Messziről nem látszik az arca, és valahogy nem OLYAN. Nem tudom miért van ez, általában, ha van kedvem, lelkesedésem, akkor jól szoktak sikerülni az alkotások. De most nem így van, ez elszomorít. Mi hiányzik?

dúdolom..

Ma inkább csak dúdolok megint..

Nemez kép…

…de, ez egy kép, csak éppen nemezelt :)


Bobojszával készítettük az új szobájukba. Az eredeti terv, hogy virágokat ábrázolunk majd, gyakorlatilag mindenki mást lát benne, ami ha jobban belegondolok még remekebb végeredmény, mint amit elterveztem. Így aztán az ember megáll a kép előtt, kissé jobbra (vagy balra, ez igazán csak szokás kérdése) dönti a fejét, és máris egy újjászülető főnix madarat, vagy éppen egy „hencegnőt” (Bobojsza után szabadon) lát benne.



Ti mit láttok benne? :)